Veszélytérkép készült a jövő járványairól - egy emlőssel az élen
Latin-Amerika lehet a következő gyilkos vírus melegágya. Olyan globális térképek készültek, melyek a világ jövőbeli egészségügyi veszélyeire figyelmeztetnek a fertőzött emlősök előfordulási helyeit és az emberekkel való találkozási esélyeiket taglalva.
A világ legveszélyesebb fertőzései immár állatokról emberekre is átterjednek. A legsúlyosabb ebola-járvány a denevérekkel kezdődött, míg a HIV-vírust a csimpánzok okozták. Ennek tudatában a kutatók arra koncentrálnak, hogy megjósolják a következő fertőzés kitörésének helyét. Megvizsgálták az eddig ismert 586 vírust, ami az emlősök közül 754 fajt képes megfertőzni. Ez a szám tartalmazza azt a 188 zoonózisos fertőzést is, amik emberekre és állatokra is egyaránt veszélyesek - írta a térképet bemutató cikkében a BBC.
Rájöttek, hogy az eddigi vizsgálatok során bizonyos fajokat “túlkutattak”, míg más fajokat indok vagy elérhetőség hiányában elhanyagoltak. Az új, kiszélesített kutatás ezeket a kutatási hiányosságokat próbálja bepótolni.
A kutatás, ami a Nature című folyóiratban jelent meg, összesen 17 zoonózisos fertőzést vizsgál az összes denevér fajban és tíz-tíz rágcsáló -és emlősfajtánál. A csapat egy térképen ábrázolta a fajok előfordulási helyeit és az általuk hordozott vírusokat – így születtek meg a világ “veszély-zónái”. A rágcsálók által hordozott vírusokat globális rizikónak nyilvánították ki, de ezek a járványok főként Dél-Amerikában alakulnak ki.
“A hiányzó hotspotok különbözőek a világ sokféle területein élő emlősei miatt, de a denevérek mindenhol dominálnak” – mondta Kevin Olival, a kutatócsoport egyik tagja a BBC-nek. A szakember hozzátette, hogy meglátása szerint nem szabad a denevéreket hibáztatni az elszaporodó járványok miatt.
“Ezek a megbetegedések az emberi beavatkozás következményei” – üzeni a szakember az olvasóknak. Szerinte a természetbe való beavatkozással – közvetlen vagy közvetett szinten – súlyosbítjuk a járványhelyzetet, a vadon élő állatok levadászásával, élőhelyük megsemmisítésével komoly rizikók elé állítjuk a természetet és magunkat is. Állítása szerint a legjobb módszer az lenne, ha minimális szintre csökkentenénk a kapcsolatunkat a vadon élő állatokkal.
“Bár a legtöbb járvány állatokra és emberekre is veszélyes, a zoonózisos fertőzésekből nem alakulnak ki járványok” – mutatnak rá a legfontosabb különbségre a szakmabeliek.
